Napi sokk: poharas bor

Ma Edinburgh és Glasgow között, a vonaton utazva ért a "poharas bor" sokkja.

Egy gondosan sminkelt hölgy egyszer csak egy pohár bort vett elő a táskájából. Nem mondom, hogy óriási feltűnést keltett, amint az alufóliaborítást lefejtette a pohár tetejéről, és kedélyesen kortyolni kezdte az italt, de azért páran megnézték.
Nem járok túl gyakran a Marks&Spencerbe, ezért eddig nem tűnt fel, hogy piacra dobtak egyfajta instant, műanyag poharas bort, mely egy az egyben úgy nyílik, mint egy joghurt. 3 féle bor közül választhat az, aki szereti műanyag pohárból szürcsölni a kétes minőségű nedűt. Persze nem akarok igazságtalan lenni, nem kóstoltam milyen. Viszont itt egy kis (angol) élménybeszámoló valakitől, aki kóstolta... és nem sok jót ígér.
Most, hogy egy ideje ennek az országnak a levegőjét szívom, valahogy jobban megértem, hogy egy ilyesfajta termék miért sikeres. Az alkohol körüli komoly problémák mellett biztosan benne van az is, hogy errefelé igencsak hedonista népek laknak, akik szeretik rögtön kielégíteni a szükségleteiket, szinte gondolkodás nélkül. Sok tekintetben, mint a gyerekek.
Most épp egy pohár roséhoz van kedvem, ezért veszek egyet a boltban, de csak tényleg egy pohárral, mert egy üveggel nem innék meg. Még talán pozitívumként is értékelik a társadalomtudósok, hogy végre nem kell egy egész üveg alkoholos italt venni egyszerre (ami végül úgyis elfogyna...).