Fehér éjszakák...

...vagy legalábbis fehér esték köszöntöttek ránk.
Az elmúlt pár napban már feltűnően sokáig volt világos. 10 órakor fényes nappali világosság van még, 11 körülre sötétedik be, de még akkor sem teljesen. Furcsa, kicsit tudathasadásos állapot: nappal van, de az utcakép megfelel a késő estinek, a forgalom elül, csak néhányan kószálnak az utcán, felerősödnek a házakból kiszűrődő zajok: ajtócsukódás, evőeszköz-csörgés, beszélgetés-foszlányok... Kicsit illetlennek érzem, hogy én mindezt hallom (sőt, néha látom is, tekintve hogy itt sem divat a függöny, illetve, hogy szinte mindenkinek van legalább egy zsebkendőnyi kis kertje, és bizony ki is használják a teret), de igazán nem szándékosan hallgatózom, egyszerűen csak az élet megáll a szokott időben, én viszont nem tudok megállni, megpihenni vele együtt, megzavar a fény és sokkal aktívabb vagyok esténként, mint rendesen.